Az a fiú megtetszett neki. Mert ő volt a legrészegebb A táborban. Pocakos, szemüveges. Egy bokrot keresett És azt motyogta,pisilni kell. Szívesen elkísérte volna De inkább csak nézte, Kezében műanyag palackkal. Évek múlva lefeküdt a fiúval. Párszor. Néhány Unicum után. Nem volt rossz.
Meg az a férfi. Akinél lakott. Szakállas. Állítólag a szakállasok Mind perverzek. Papásmamást játszottak. Macskák voltak a gyerekeik. Este sörrel a kezükben Rótták a környéket. Fügét loptak az utcai fákról Lányokat hívtak fel magukhoz. Aztán jött a brandy. Ez túl komoly volt. Elköltözött.
Az a nő. Akit állítólag szeretett, Megtiltotta, hogy igyon. Mert rosszat tesz neki. Vele, az más, az meg van engedve. Bár szerinte az a vég, Ha az ember csak egy pohár Bor után tud szeretkezni. Elhitte, hogy miatta iszik. És hazudott, Ha azt kérdezte hízott-e. Már nem is emlékeznek, Ki kit hagyott el.
Fiúk, férfiak, Lányok, nők. Jönnek, mennek. A részegek, mint gyűrt gumimaszkok cserélődnek A bódulat arca felett.
(2021)