Még sosem ettem ilyen lassan a rétest.
Régen volt ilyen feneketlen a kupica.
Utoljára a szülői házban láttam ennyi könyvet.
Nem hittem, hogy valaki tényleg imádkozik
Evés előtt.
Nem tudtam, hogy az oltár előtt szabad csókolózni,
A nem házasoknak is.
És hogy mindez nem képmutatás.
Ahogy az arcodra szorított párna sem
Halkítja a kéjt.
Csak az rádiószignál
Lesz egyre hangosabb a másik szobában.
Még maradt a rétesből.
Jó reggelt kívánok a férjednek.
Kiengedsz.
Gyorsan szedem a lábam a lépcsőn.
Nem akarom hallani, ami most jön.
Hogy na de harminc év után ilyet.
Hogy inkább a kávéscsésze vesszen.
De jogod van élni.
Ám nem történik semmi.
Csak két ember megbeszéli a híreket.
Idegenebb vagyok,
Mint a hajótörött menekültek.
(2021)