top of page
Search
Writer's pictureTímea Gulisio

Házasok


Még sosem ettem ilyen lassan a rétest.

Régen volt ilyen feneketlen a kupica.

Utoljára a szülői házban láttam ennyi könyvet.

Nem hittem, hogy valaki tényleg imádkozik

Evés előtt.

Nem tudtam, hogy az oltár előtt szabad csókolózni,

A nem házasoknak is.

És hogy mindez nem képmutatás.

Ahogy az arcodra szorított párna sem

Halkítja a kéjt.

Csak az rádiószignál

Lesz egyre hangosabb a másik szobában.


Még maradt a rétesből.

Jó reggelt kívánok a férjednek.

Kiengedsz.

Gyorsan szedem a lábam a lépcsőn.

Nem akarom hallani, ami most jön.

Hogy na de harminc év után ilyet.

Hogy inkább a kávéscsésze vesszen.

De jogod van élni.

Ám nem történik semmi.

Csak két ember megbeszéli a híreket.

Idegenebb vagyok,

Mint a hajótörött menekültek.


(2021)

1 view0 comments

Comments


bottom of page