Ero(t)ica

már neved kezdőbetűje is kéjes nem voltam különb a férfiaknál szexgépnek néztelek pedig sokat sírtál és sírtam rajtad műanya voltál de nem drótanya én majom tejet hiába vártam melledből csak szívtam szívtam mégis te vagy nekem a hajnalok és éjszakák városa kívülről tudom a térképet és eltévedek nem a dzsámi pécs közepe hanem szemérmetlenséged a török nem ilyen vad mint én volt török pasid átizzadt takarónk ránk borul mint ápoló köd a hősi halottakra a reggelek pedig egyszerre letargikusak és vigasztalók a csoda megtörtént nincs mire várni megvolt és nem kár hogy megvolt szó nélkül beállt a hétköznapok sorába mint a kávéfőzések gyomorforgató életfenntartó rutinja túl sokat kaptam belőled nagy dózisban pedig előre figyelmeztettél hogy rád unok ha bármikor megkaphatlak nem értettem miért ragaszkodsz még királykék fürdőköpenyedhez suvickoltuk egymást és mocskosak maradtunk felfaltalak és éhes vagyok

(2013)