A magánytanár

1. csókod nyoma káinbélyeg gyerekfejen. jó tanár voltál, átadtad ami a tied. unsz és unlak. nélküled is megsül a pecsenye, nélkülem is utalják az órabéred. külön vagy együtt vakarásszuk homlokunkat? oly mindegy. nem? 2. alkaromon piros színessel a neved. olvasni, számolni tanulok huszonkét évesen. leírva öt betű kimondva négy – nincs varázslat felnőttem már értem a börtönviselteken az elrontott nem érvényes, mégis E–közepű szíveket. hangtanilag, matematikailag, statisztikailag beléd kellett szeretnem. kezem lóbálom ásító délutánokon, fürdetem napban habban kutyanyálban tincsben könnyben. a meteorológia szerint ma nem szabadna hogy essen. - vörös víz áztatja spirálfüzetemet.

(2011)