A (ma)távgyilkos

A történet és a szereplők kitaláltak, a valósággal történő bárminemű egyezés csak a véletlen műve lehet. 1. - Tönkrettettedazééletem! – üvölti egy hang a telefonba. - Tessék? – nyögöm álmosan, vigyázva, hogy el ne essek a pizsamám szárában. - Kicsináltááál, teee! - Azt hiszem, téves. - Téves a fenéket! Én vagyok az! - Fáncsi? – tippelek a három hete letiltott exemre. - Az meg ki a frász? - Szilvi? – mondom ki annak nevét, akivel megcsalt. - Kiazaszilviii? Esze megáll az embernek! - Nyugodjon meg, még szívrohamot kap. - Nekem már nincs szívem! Megszakadt. - Ennél giccsesebb nem jut eszébe? - Negúnyolódjonrajtaaam! - Csak szeretnék lefeküdni. - A fekvés az megy, mi? Nem tudom, a lustaságomra, vagy másra céloz. - Inkább aludjon maga is – ásítom. Higgadtságom bika előtt lengetett vörös posztó. - Te arcátlan, teee! - Nem én hívogatok másokat az éjszaka közepén. - Há’ mingyá” földhöz verem magam! - Verje. - Szemtelen, teee! Mindjá’ lecsapom! - Most minek magáz hirtelen? És lecsapja. 2. Másnap délután újra csörög a telefon. - Gyilkooos! – ordítja. Megváltozott a hangja. Berekedhetne már. - Még mindig ilyen dühös tetszik lenni? - Még mindiiig? - Tegnap óta. - Milyen tegnap? Kivel enyelegtél tegnap? Hopp. Ez az exem. 3. Sokáig nem veszem fel. Megsajnálom. Végül is egy évig együtt voltunk. - Igen Drágám? - Drága az öreganyád térgyekalácsaaa! Pont, mint az Indul a bakterházból a banya. - Maga a tegnapelőtti? - Az a nyomorult, akit kivégeztél! Akkor már kettős gyilkos vagyok. - Elárulná a becses nevét? Így nem tudok segíteni. - Tudodteazt! - Esküszöm, fogalmam sincs. - Neesküdözzitt nekem, hívő vagyok! - Akkor viselkedjen szelídebben. - Dehaegyszer mindent tönkretettél, amit felépítettem! - Mit? - Nejátszd az ártatlant! Ledöntötted a kártyavárat! - Nem bukok a kártyásokra, bocs. - De rám bukná’, miii? - Ha bemutatkozna, talán tudnék segíteni. Kiderülne, hogy az egész egy nagy félreértés. - Neeem! - A volt párom bérelte fel? - Nem vagyok én bérgyilkos. - Mondom szebben: Fáncsi bízta meg? - Ha még egyszer ki mersz ejteni a szádon egy női nevet, megöllek! 4. Megint hívnak. Ezt nem hiszem el. - Hagyj békén, hülye tyúk, elegem van belőled! Ez a szöveg mindkettőhöz passzol. Mikor megszakítom a vonalat, meglátom a kijelzőn a plátói szerelmem nevét. Az övét, akit hét éve láttam meg először. Akinek ablakára minden nap vágyakozva bámulok, és azt kívánom, bárcsak bent lehetnék, ott, a sárga, meleg fényben. Aki álmaimban varázsigéket ír egy papírra, és mellényzsebembe rejti. Órákon át próbálkozom, nem veszi fel. Aztán már ki sem csörög. Az ütemes bípbípbíp… Egy szerelmes, vagy egy gyilkos szívverése. (2021)